Szivattyúk vegyi, koptató hatású, szilárd részecskéket tartalmazó, viszkózus, olajtartalmú vagy higiéniai szempontból érzékeny közegekhez.

Kiindulási pont a közeg üzemi hőmérsékleten mért gőznyomása, amelyet a légköri nyomás és a geodéziai szívómagasság figyelembevételével számítanak ki. A projektmérnökök úgy számítják ki az NPSH-távolságot, hogy a járókerék bemeneti oldalán a statikus nyomás mindig a gőznyomás felett maradjon. Ha ez nem teljesül, a buborékok implóziója (kavitáció) következik be, ami anyagkoptatást, valamint az áramlási mennyiség és a hatásfok csökkenését eredményezi.

A ház hőmérséklete és a közeg gyulladási hőmérséklete képezik az anyagválasztás kiindulási pontját; szikrafmentes anyagokra és hermetikus elválasztásra támaszkodnak. Az állandó mágnesek általi érintésmentes erőátvitel lehetővé teszi a dinamikus tengelytömítések nélküli telepítést. A korlátot a résedény örvényáram-veszteségéből származó hő jelenti; nem megfelelő hűtés esetén a csapágy hőkárosodásának veszélye áll fenn.

Viszkózus közegek esetén (pl. ＞ 1 000 mPas) a belső résgeometria döntő jelentőségű; a csökkentett fordulatszám biztosítja a fogrések teljes kitöltését. A magas viszkozitás növeli a belső súrlódást, ami megnövekedett nyomatékigényhez és saját melegedéshez vezet. Túl magas viszkozitás esetén csökken a hidraulikus hatékonyság, és nő a tengelyhajlítás veszélye, ami a csúszócsapágyak beragadásához vezet.

Kiindulási pont a folyadékoszlop gyorsulása a szívóvezetékben olyan oszcilláló rendszerek esetében, mint a dugattyús vagy membrános szivattyúk. Nem megfelelő méretezés esetén olyan alacsony nyomáscsúcsok alakulnak ki, amelyek a gőznyomás alá esnek, és anyagkiválást okoznak. Ez a jellemzőgörbe eltéréséhez vezet, aminek következtében az adagolási pontosság már nem tartható a megkövetelt 0,5 %-os tűréshatáron belül.

Az elsődleges paraméter az elasztomerek ellenállása az agresszív közegekkel szemben (pl. kénsav 60 °C-on). Gyakori hiba a 1.4404-es rozsdamentes acél használata kloridot tartalmazó környezetben, ami lyukfúró korrózióhoz vezet. A nem megfelelő hőre lágyuló műanyagok kizárásra kerülnek, mivel azok ridegsége nyomás terhelés alatt a ház repedéséhez vezethet.

A digitális interfészek a nyomást, a hőmérsékletet és a szivárgást mérik az állapotfigyelés céljából. A külső frekvenciaváltók dinamikusan igazítják az üzemi pontot a viszkozitás-ingadozásokhoz. Ezen integráció hiányában az ellennyomás hirtelen emelkedése a motor túlterheléséhez vagy a túlfolyó szelep bekapcsolásához vezet, ami csökkenti az MTBF-értéket.

A rezgésspektrumokat és a csapágyhőmérsékleteket IO-Link vagy Profibus segítségével rögzítik. A rezgéskibocsátás elemzése lehetővé teszi a kiegyensúlyozatlanságok vagy a kialakulóban lévő csapágykárosodások korai felismerését (állapotfigyelés). Így optimalizálhatók a karbantartási intervallumok, mielőtt egy tengelytörés vagy a mágneses tengelykapcsoló megsemmisülése kényszerítené a berendezés leállását.

A validálás valós folyamatfeltételek mellett végzett térfogatmérési vizsgálaton alapul, amelyben a tömlőszivattyú szolgál referenciaegységként. Az egy fordulatonkénti elmozdulást pontosan mérik, és összehangolják a folyamatirányító rendszerrel. A pulzációk nem befolyásolhatják a mérési pontosságot, mivel a beállított értéktől való eltérés veszélyezteti a teljes tétel kémiai érvényességét.

Döntő fontosságú, hogy a járókerék specifikus fordulatszámát a berendezés jellemzőihez igazítsák. Az optimális ponton végzett számítás optimalizálja az energiafelvételt és minimalizálja a radiális csapágyterheléseket. A BEP-től távol eső üzemmód fokozott recirkulációhoz vezet, amelyet még a nagy hatékonyságú motorok sem tudnak kompenzálni, és hőterhelés alá helyezi a csúszógyűrűs tömítést.

Kiindulási pontot a szuszpenzióban lévő szilárd anyagok részecskemérete és koncentrációja jelenti, ami merülőmotoros szivattyúk vagy nagy teljesítményű ipari szivattyúk használatát teszi szükségessé. A járókereket és a házat magas krómtartalmú öntvényötvözetekkel kell védeni a mechanikus ütközéses kopás ellen. 15 m/s-nál nagyobb sebességek esetén a kopási arány exponenciálisan emelkedik, ami a karbantartási költségeket gazdaságtalan szintre emeli.

Kiindulási alap az 1.4404-es rozsdamentes acél, amelynek felületi érdessége Ra ＜ 0,8 µm, valamint beépített szárazfutás-védelmi rendszerekkel rendelkezik. Az EHEDG-nek megfelelő felépítés kiküszöböli a holttér kialakulását, így a CIP-folyadékok eljutnak minden, a közeggel érintkező felületre. A hagyományos tengelytömítések használata kizárt, mivel azok rései táptalajt nyújtanak a baktériumok szaporodásához.

Alapfelszereltségként kettős hatású, zárófolyadék-nyomású csúszógyűrűs tömítőrendszerek kerülnek beépítésre. A zárófolyadék meghatározott túlnyomása megakadályozza, hogy a termék oldaláról származó olajok bejussanak a tömítési résbe. Rendszeres ellenőrzés hiányában az olaj kokszosodása a csúszófelületeken szivárgáshoz és a rendszer meghibásodásához vezet.

A csavaros szivattyút alacsony nyíróerővel járó szállítási elve és a szilárd anyagok károsodásmentes szállítása miatt alkalmazzák. A minimális turbulenciával járó axiális szállítás megakadályozza a közeg oxidációját. Túl magas nyomás esetén (＞ 10 bar) nő a csúszás, ami tönkreteszi a koncentrátum textúráját.

A megfelelőségi nyilatkozat igazolja a szivattyúegység szerkezeti integritását és működési biztonságát terhelés alatt. A műszaki dokumentáció garantálja a biztonsági távolságok betartását és a nyomáspróbák elvégzését (pl. a névleges nyomás 1,5-szeresénél). Ezen tanúsítás hiányában felelősségi kockázatok merülhetnek fel, és a vállalat kizárásra kerülhet a nemzetközi beszerzési eljárásokból.

A szivattyú aktív elemként működik a hőcserélő körben; a rezgéskibocsátás információt nyújt a csapágy stabilitásáról. A külső frekvenciaváltók a térfogatáramot pontosan a hőigényhez igazítják. A motor elégtelen hűtése esetén az IP65 védelmi osztály veszélybe kerül, ami a tekercs kigyulladásához vezethet.

A számítás az O-gyűrűk és csúszócsapágyakhoz hasonló kopóalkatrészek élettartamának statisztikai kiértékelésén alapul. Döntő fontosságú a legjobb teljesítési pont (BEP) és a tengelyre ható mechanikai feszültség közötti összefüggés. Az eredeti alkatrészek, amelyek gyártási tűréshatárai pontosan össze vannak hangolva, akár 40 %-kal is meghosszabbítják az MTBF-et.

Kritikus hiba a nem élelmiszeripari célra alkalmas kenőanyagok használata. További hiba a házcsavarok nyomatékkulcs nélküli meghúzása, ami feszültségeket okoz a csúszógyűrűs tömítésben. Minden karbantartás után újra ellenőrizni kell az adagolás pontosságát.

Az üzemeltetési adatok, mint például a térfogatáram és a felvett teljesítmény, szabványosított buszrendszereken keresztül kerülnek távoli továbbításra. A rendszerintegráció lehetővé teszi az automatizált reagálást az ellátóhálózatban fellépő zavarossági értékekre vagy nyomásesésekre. Ezen összeköttetés nélkül a nagy hatékonyságú motorok nem képesek teljes mértékben kihasználni az életciklus-költségek előnyeit.

A szerkezet alapja a ház belső falán csúszó, sugárirányban mozgó tolószárnyak. A szilárd anyagok a szárnyak beszorulását okozhatják a hornyaikban, vagy mély barázdákat hagyhatnak a futófelületen. Ezért ez a szivattyútípus nem alkalmas koptató hatású közegekhez.

A mérés során az elektromos aktív teljesítményt a hidraulikus szállítási teljesítményhez viszonyítva mérik (P_hyd = ρ·g·Q·H). Az optimalizálás nagy hatékonyságú áramlási gépek alkalmazásával és a belső résveszteségek minimalizálásával történik. A csökkenő hatékonyság növeli a szűrőanyag hőterhelését és csökkenti annak élettartamát.

A kiindulási pont egy megerősített elasztomer cső, amely a házban az egyetlen, a közeggel érintkező alkatrész. A tömlő görgőkkel vagy csúszópatkókkal történő teljes elzárása biztosítja a szilárd anyagok szállítását anélkül, hogy azok érintkezésbe kerülnének a forgó fém alkatrészekkel. A maximális fordulatszám túllépése esetén fennáll a tömlőrepedés veszélye, ami a közeg szivárgását eredményezheti a szivattyúházba.

A vákuumgenerátorok a gáztartályok kiürítésére szolgálnak, és a tömítőelemek kenése gyakran a közegen keresztül történik. A folyadékréteg letörése a tömítőélek azonnali túlmelegedéséhez és az anyag beragadásához vezet. A szárazfutás elleni védelmi rendszerek (pl. kapacitív érzékelők) megakadályozzák a ház hőmiatt bekövetkező deformálódását.

Kiindulási pont a merülőmotoros szivattyúk csatlakozási méreteinek és teljesítményadataiknak a DIN EN ISO 5199 szabvány szerinti egységesítése. A szabványosított modulok lehetővé teszik a szennyvíztisztító telep különböző állomásai közötti gyors cserét. E szabványosítás nélkül a pótalkatrészek raktározási költségei túlzottan megnőnek.

A gyorsulásérzékelők olyan frekvenciákat észlelnek, amelyek kavitációra, csapágykárosodásra vagy fogaskerekek kopására utalnak. Így a tengely anyagszerkezetében fellépő fáradási jelenségek már korai szakaszban felismerhetők. A 4,5 mm/s-t meghaladó rezgési értékek (az ISO 10816 szerint) felére csökkentik a csúszógyűrűs tömítés élettartamát.

A dugattyús szivattyút a legmagasabb nyomásokra és alacsony térfogatáramokra tervezték, azonban a szelepülések és a tömítések a szilárd anyagok miatt erősen kopnak. A centrifugálszivattyú nagy szilárdanyag-átfolyást tesz lehetővé, de magas nyomáson alacsonyabb a hatékonysága. Abrazív szuszpenziók esetén alacsonyabb karbantartási költségei miatt előnyösebb, feltéve, hogy a nyomás 10 bar alatt marad.

A többfázisú közeg a folyékony szénhidrogének mellett gyakran magas gázarányt (GLR) és kísérővizet is tartalmaz. A kamrák egymásba illeszkedő orsók általi folyamatos lezárásához maradék folyadékréteg szükséges. 90 % feletti gázarány esetén megnő a túlmelegedés kockázata, ami recirkulációs vezeték hiányában a tengelyek hőmiatt bekövetkező deformációjához vezet.

Az extrém nyomásértékek (PN 100+) és a 400 °C-ig terjedő hőmérsékletek duplex acélok vagy speciális ötvözetek használatát teszik szükségessé. A hőtágulás hatalmas feszültségeket kelt a karimás csatlakozáson, ezért középső tengelyre szerelt (centerline-mounted) felfüggesztést kell alkalmazni. A kompenzátorok nélküli merev csővezeték-csatlakozások elkerülendő hibák.

Gyakran alkalmaznak kettős hatású tömítéseket tandem elrendezésben (API Plan 52/53) zárórendszerrel. Ez megakadályozza, hogy az elsődleges tömítés meghibásodása esetén mérgező gázok vagy gyúlékony olajok kerüljenek a légkörbe. Ha a zárónyomás a folyamatnyomás alá csökken, a zárófolyadék szennyeződik a termékkel.

100 000 mPas-ig terjedő viszkozitás esetén a szivattyúház fűtése (fűtőköpeny) döntő fontosságú a folyékonyság biztosításához. Ha a közeg hőmérséklete a szilárdulási hőmérséklet alá csökken, a hatékonyság drasztikusan csökken, és a forgórész mechanikusan elakad. A nagy hatékonyságú motorok itt csak lágyindítókkal vagy frekvenciaváltókkal használhatók ésszerűen.

A NACE-szabvány szerinti, a közeggel érintkező anyagok H₂S-ellenállása döntő fontosságú a hidrogén által kiváltott feszültségi repedéses korrózió kizárása érdekében. A hegesztési varratok 100%-os röntgenvizsgálata, valamint hélium-szivárgásvizsgálat elvégzése kötelező. A megfelelő tanúsítványokkal (3.1/3.2) nem rendelkező alkatrészek kritikus hibának minősülnek.

Kiindulási pont a holttérmentes házgeometria és olyan anyagok, mint az 1.4404-es rozsdamentes acél elektropolírozott felületekkel (Ra ＜ 0,4 µm). A teljes körű tisztítási lehetőség (CIP/SIP) olyan elasztomereket igényel, mint az EPDM vagy a PTFE, az FDA/USP VI. osztálynak megfelelően. A közegáramláson belüli csúszócsapágyak használata kizárt, ha azok nem öblíthetők ki maradékmentesen.

Döntő fontosságú a térfogatáram pontos szabályozása a tárolótartály változó nyomásai mellett. Az adagolórendszerek a legkisebb légbejutásokra vagy viszkozitás-ingadozásokra is a töltési mennyiség eltérésével reagálnak. Az áramlásmérés és a rendkívül pontos érzékelőrendszer biztosítja, hogy az eltérés 0,2 % alatt maradjon.

A mágneses tengelykapcsolású szivattyúk az éter vagy alkoholok szivárgásmentes szállításának szabványos megoldásai. A résedény által biztosított hermetikus elválasztás kiküszöböli a mechanikus tömítéseknél fellépő szikraképződés veszélyét. Robbanásveszélyes zónákban a résedény hőmérséklet-felügyeletét IO-Link segítségével integrálják a folyamatirányító rendszerbe.

Kritikus hiba a gőzsterilizálással szemben nem kellően ellenálló (＞ 121 °C) elasztomerek használata. Egy másik hiba a nyíróerők figyelmen kívül hagyása a tervezés során, mivel a nagy fordulatszámú centrifugálszivattyúk tönkretehetik a fehérjeláncokat. Nyíróerőre érzékeny sejtkultúrákhoz membrán- vagy csőszivattyúk használata ajánlott.

A rendszer NPSH-értékét forró olajok vagy emulziók szállításakor a gőznyomás figyelembevételével kell kiszámítani. Ezzel megelőzhetők a járókeréken a beomló gőzbuborékok által okozott kavitációs károsodások. A túl alacsony betöltési magasság habképződéshez vezet a termékben, ami rontja az adagolás pontosságát.

A magas pigmentkoncentráció jelentős hidroabrazív eróziót okoz. A fém passzív rétegének részecskék általi elkopását korróziós hatások követik. Edzett szerszámacélok vagy kerámia bevonatok használata szükséges, mivel a szokásos rozsdamentes acél már 500 üzemórát követően 20 %-os teljesítménycsökkenést szenved el.

A IIB vagy IIC gyújtóegység esetében szigorúan be kell tartani a robbanásveszélyes területekre vonatkozó gépekről szóló irányelv szerinti tanúsítási előírásokat. Biztosítani kell, hogy a járókerék érintkezése vagy idegen tárgyak miatt ne keletkezzenek súrlódási szikrák. A csapágyhőmérséklet figyelésére szolgáló érzékelő rendszer szükséges, mivel a fogaskerék-szivattyú elakadása öngyulladáshoz vezethet.

A cellulózszuszpenziók szállításánál a szálkoncentráció a kritikus viszkozitási paraméter. A frekvenciaváltók az áramlási mennyiséget a szitázási szakaszban zajló lapképződéshez igazítják, és ezzel energiát takarítanak meg. A túl magas fordulatszám a szuszpenzió kiszáradásához vezet a szivattyúban (dugó képződése) és a tengely mechanikus töréséhez.

A kiindulási pont az olvadt anyagok pulzációmentes szállítása 350 bar-ig terjedő nyomáson. A rezgéskibocsátás elemzése felismeri a fogak közötti behatolás szabálytalanságait, amelyek a csúszócsapágyak kopására utalnak. A rezgések ebben az esetben időszakos vastagságingadozásokat okoznak az extrudált műanyag profilban.

Végzetes hiba olyan tömítőanyagok kiválasztása, amelyek a közeg hatására megduzzadnak (pl. NBR bizonyos poliolok esetében). További hiba a tisztíthatóság figyelmen kívül hagyása a tervezés során. Egy beragadt járókerék a hidraulikus hatékonyságot nullára csökkenti, és hőhatás révén tönkreteszi a hajtómotort.

A kiindulási pont a hűtőkenőanyag szűrése, amely gyakran fémforgácsokkal szennyezett. A nagynyomású csavarszivattyúk a közeget közvetlenül a szerszámorsón keresztül juttatják el a vágóélhez. A térfogatáram csökkenése a szerszám azonnali túlmelegedéséhez és a gyártási pontosság romlásához vezet.

Az erőművekben a 150 bar feletti nyomású kazán-táplálóvíz-szivattyúk jelentik a műszaki szabványt. A terhelésváltozások során fellépő kavitáció súlyos károkat okoz, ezért elengedhetetlen a megelőző karbantartás. A csúszógyűrűs tömítőrendszerek elhanyagolása a szivárgó víz hirtelen elpárolgásához vezet, ami a személyzetet forrázás veszélyének teszi ki.

A kiindulási pont a magas szárazanyag-tartalmú erjesztési maradékok vagy folyékony takarmányok szállítása. A moduláris állomások gyors méretezhetőséget és egyszerű integrációt tesznek lehetővé a gazdaságirányítási PLC-be. Mivel a centrifugális szivattyúk gyakran nem alkalmasak viszkózus vitaminok szállítására, a tápanyagveszteség elkerülése érdekében forgódugattyús szivattyúkat alkalmaznak.

A hulladékgazdálkodásban a szivattyúk gyakran folyamatos üzemmódban működnek, és az áramköltségek az életciklus-költségek több mint 90%-át teszik ki. Az optimális ponton végzett számítás biztosítja, hogy a járókerék pontosan illeszkedjen a szennyvíztisztító telep geodéziai magasságához. A nagy hatékonyságú motorok (IE4/IE5) két év alá csökkentik a megtérülési időt.

Kiindulási pont a szivárgó vízben található, ellenőrizhetetlen szilárd anyagokkal - például kövekkel vagy fémdarabokkal - szembeni ellenálló képesség. Elsősorban nagy szelepátmérőjű lapátos vagy membránszivattyúkat érdemes választani. A közeggel érintkező alkatrészek páncélzása nélkül az abrazív részecskék által okozott erózió a rendszerintegráció teljes meghibásodásához vezet.

Az elsődleges paraméter az elektrolitokkal szembeni kémiai ellenállás 60 °C-on. Gyakori hiba az 1.4404-es rozsdamentes acél használata kloridot tartalmazó fürdőkben, ami lyukfúró korrózióhoz vezet. A nem megfelelő hőre lágyuló műanyagok kizárásra kerülnek, mivel azok ridegsége a ház repedéséhez vezethet.

A mágneses tengelykapcsolású szivattyút agresszív savak szivárgásmentes szállítására használják. A száraz futás a résedényben lévő csúszócsapágyak azonnali túlmelegedéséhez vezet, mivel hiányzik a közeg hűtő hatása. Az áramfelügyelet megakadályozza a résház hőmiatt bekövetkező deformálódását és a gazdasági szempontból teljes károsodást.

A hűtő-kenőfolyadékban található finom fémforgácsok mechanikusan károsíthatják a csúszógyűrűs tömítés tömítőfelületeit. Kopás esetén olaj hatol be a csapágyházba, ami csökkenti a kenőképességet. Keményfém bevonatú tömítőfelületeket alkalmaznak, mivel a szokásos szén-szén párosítások nem alkalmasak szilárd részecskéket tartalmazó közegekhez.

A magas nyomású (akár 70 bar-ig terjedő) körülmények között az NPSH-érték releváns a szerszámok belső hűtése szempontjából. Ennek meghatározása biztosítja, hogy magas fordulatszám mellett sem alakuljanak ki kavitációs károsodások. A szükséges nyomás alatti érték habképződéshez vezet, és a hűtés hiánya miatt tönkreteszi a szerszám vágóéleit.

Kiindulási pont a nagy térfogatú, anyagszállításra szolgáló áramlási gépek rezgéskibocsátása. A magas zajkibocsátás megterheli a munkavállalókat, és gyakran a folyástechnikai hatékonyság hiányára vagy kavitációra utal. A nagy hatékonyságú motorok és az optimalizált járókerék-geometriák csökkentik a zajterhelést és növelik az élettartamot.

A kiindulási pont a magas szárazanyag-tartalmú erjesztési maradékok vagy trágyalé szállítása. A moduláris állomások gyors méretezhetőséget és egyszerű integrációt tesznek lehetővé a meglévő csővezeték-hálózatba. A szivattyú előtt elhelyezett aprítók minimalizálják a pótalkatrészek beszerzését, mivel megakadályozzák az idegen anyagok által okozott eltömődéseket.

A szubsztrát-adagoláshoz használt szivattyúk gyakran nagy terhelés mellett, szakaszos üzemmódban működnek. Az optimális ponton végzett számítás biztosítja, hogy az elektromos teljesítményfelvétel a viszkozitáshoz viszonyítva optimalizált legyen. Ezen a ponton kívüli üzemeltetés növeli az elasztomerek hőterhelését, és korai kopást okoz.

A koptató hatású homokot tartalmazó szivárgó víz a járókerék és a ház folyamatos eróziójához vezet, ami növeli a hézagméreteket. Rendszeres kopásmérésre van szükség, mivel a túl nagy hézagméret jelentősen csökkenti az áramlási mennyiséget és veszélyezteti a szűrést.

A kiindulási pont a folyékony vitaminok vagy enzimek pontos hozzáadása a száraz takarmány-összetevőkhöz. A PLC-be való integrálás és az áramlásmérők használata biztosítja az adagolás pontosságát. Egy meghibásodás ebben az esetben a tétel hibás előállításához vezet.

A bomlási folyamatok következtében a hulladékkezelő üzemekben gyúlékony gázok keletkezhetnek, ami szükségessé teszi az ATEX-tanúsítást. A szivattyúkat úgy kell kialakítani, hogy szárazfutás esetén sem keletkezhessenek szikrák. A beépített szárazfutás-védelmi rendszerek megakadályozzák, hogy a túlmelegedés közvetlen veszélyt jelentsen a berendezésre.

Az erőművekben használt kazán-táplálóvíz-szivattyúk akár 200 °C-os hőmérsékleten is működnek. A ház hőtágulása feszültségeket okoz, amelyeket egy középen elhelyezett felfüggesztéssel kell kompenzálni. Elégtelen előmelegítés esetén a hőhatások a tengely eltorzulásához és a csúszógyűrűs tömítés teljes meghibásodásához vezetnek.

A hangsúly a csapágykárosodások és a kiegyensúlyozatlanságok figyelemmel kísérésén van nagy fordulatszámok esetén. Az ipari érzékelőrendszerek korai szakaszban észlelik azokat a frekvenciákat, amelyek a kavitáció kialakulására utalnak. Ezen állapotfigyelés hiányában a lapátok fáradási törése nem tervezett hálózati kimaradáshoz vezethet.

Az energetikai iparban a szivattyúk gyakran a segédenergia legnagyobb egyedi fogyasztói. Az IE4-es vagy IE5-ös osztályú motorok frekvenciaváltókkal kombinálva csökkentik az energiafogyasztást. A lágyindítás minimálisra csökkenti a tengelykapcsolóra nehezedő mechanikai terhelést, és meghosszabbítja a karbantartási időközöket.

A kiindulási pont a visszatérő vezetékben a forráspont közeli hőmérsékletű víz szállítása. Az NPSHr kiszámítása biztosítja, hogy a járókerék egyetlen pontján sem csökkenjen a gőznyomás az NPSHr érték alá. Terhelésváltozások esetén a bemeneti nyomásnak stabilnak kell maradnia, mivel a kavitációs károsodások veszélyeztetik a távfűtés-ellátást.

A kémiai kiindulási alapot erősen korrozív és szilárd anyagokat tartalmazó termálvizek képezik. Ez megköveteli olyan mágneses tengelykapcsolású szivattyúk alkalmazását, amelyek magas ötvözésű anyagokból, például Hastelloy-ból vagy titánból készülnek. A szokásos tömítőrendszerek nem alkalmasak, mivel a kicsapódó sók tönkretennék a csúszófelületeket.